• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Pennsylvania a Szatyorban

Az amerikai Logan három éve járt először Budapesten, szakdolgozatát a magyar élelmiszer-termelési rendszerekből írta. Jelenleg a CEU-n dolgozik, ahol a külföldi és magyar diákoknak szervez környezettudatossági esteket. •

környezetvédelem / Fenntartható élet / CEU / amerika / MOHA magazin 2013 nyár / interjú

2013.07.01.

írta/forrás
Horváth András Dezső

MOHA: Hogyan kerültél Magyarországra?

Logan Strenchock: Tulajdonképpen véletlenül. 2010-ben pályáztam egy Erasmus Mundus programba, amelynek az első évét töltöttem Budapesten. A következő év során Görögországban és Svédországban tanultam, de a legjobban Magyarországon éreztem magam. Így választottam a CEU-t, hogy környezettudomány szakon írjam meg a szakdogámat.

MOHA: Az egyetemi kutatás keretében egy zsámboki farmon is dolgozol a termelőkkel.

L. S.: A szakdolgozatomat a magyarországi élelmiszer-termelési rendszerekből írtam. Így jutottam egy, a budapesti őstermelői piacra is, a Csörsz utcába. Ott rengeteg termelőt megismertem, beszélgettünk, elhívtak a földjeikre. Egyikőjük a zsámboki organikus farm vezetője volt.

MOHA: Mit jelent pontosan az organikus farm kifejezés?

L. S.: Ez egy Európai Unió által levédett fogalom, elég sok szabály betartásához kötik a használatát. Az egyik legfontosabb alapelve, hogy minimálisra redukálja a kémiai segédanyagok használatát. De a lényeg az, hogy az ember ne csupán kiszipolyozza a földet, hanem valamit vissza is adjon neki. Például próbáljon meg minél kevesebb gépi erőt használni, inkább kisebb területet megművelni, de azt jobban, kézi vagy állati erővel.

MOHA: Ez a jövő útja?

L. S.: Nem fog menni egyik napról a másikra az átállás. Az első lépés mindenképpen az, hogy csökkentünk a föld kihasználásának intenzitásán. Személyes közünk van ahhoz, amit megeszünk. Magyarország mezőgazdasági ország, mégis rengeteg az importált zöldség és gyümölcs. Az agrikultúra így nem csak az emberek egészségügyi, hanem az anyagi helyzetére is hatással van. A környezetről már nem is beszélve, hiszen a föld állapotától függő rovarok, növények, folyók mind-mind közvetlenül hatással vannak a mindennapjainkra.

MOHA: Amerikaiként a világ egyik legfejlettebb agrikultúrájú országgal van összehasonlítási alapod.

L. S.: Amerikában ötven év alatt alakult át teljesen a mezőgazdasági rendszer. Először inkább kisebb, különböző dolgokat termelő farmok voltak, ma már pedig szinte csak hatalmas, egyetlen termékre kalibrált gazdaságok működnek. Ezt a modellt vette át tőlünk a világ, mert ez képes a legnagyobb profitot termelni. De teljesen más egy olyan terméket vásárolni, aminek ismered az eredetét, tudod, hogy egészséges, nem pedig egy szupermarket bizonytalan származású áruiból kell választanod.  

MOHA: Magyarországon az organikus rendszer mennyire működik?

L. S.: Még a szakdolgozatom kapcsán ismertem meg a Szatyor Egyesületet, akik egy saját termelői rendszert működtetnek. Ennek lényege, hogy nem csak bizonyos kritériumokat kell betartani, de minden termelőt személyesen ismernek. Így a termelők közvetlen kapcsolatban vannak a fogyasztóval. Én is ezt a mentalitást próbálom átvinni a CEU-ra, ahova rendszeresen meghívok termelőket, ezenkívül bemutatok mindenféle helyi kaját, amit organikus farmokon termeltek, jó minőségű és sokkal egészségesebb, mint a külföldről importált zöldségek és gyümölcsök. Magyarországon most különösen fontos lenne, hogy kialakuljanak olyan közösségi alapú minigazdaságok, mint Zsámbokon. Így nem az történne, ami szinte mindenhol Magyarországon: az emberek pénze külföldi termelők zsebébe kerül. Ezzel lehetne javítani a gazdasági helyzeten, nem azzal, hogy cinikusan állnak a saját országukhoz, és lelépnek. Ha nem tetszik a hely, ahol élsz, próbáld meg jobbá tenni.

MOHA: Zsámbokon hogy fogadtak a helyiek?

L. S.: Jól, de ez általában elmondható a magyarokról. Bár sokszor hülyének tartanak, hogy Pennsylvaniából minek jövök idáig, azt pedig pláne nagyon meglepetten nézik, amikor futni megyek a faluban. A magyarokra nem jellemző, hogy fél óra ismertség után a hátadat veregetik. Viszont ha tényleg megismered őket, sokkal jobb és őszintébb barátokat találsz közöttük, mint bárhol máshol a világon.

MOHA: Zsámbok mellett a CEU-n is dolgozol.

L. S.: A CEU-n a Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Csoportot vezetem, aminek az a célja, hogy az ember szén-monoxid-lábnyomát próbálja mérsékelni, vagyis a mindenféle ipari és egyéb nem természetes melléktermékkel árasztja el a környezetet. Ez nem csak azt jelenti, hogy elmondjuk, hol érdemes magyar bioparadicsomot venni, hanem azt is, hogy a külföldi egyetemistákat megpróbáljuk bevonni a helyi környezettudatos kultúrába. Például meghívtuk a Budapesti Bringa Konyhát, vagy Kilián Zsoltot a Magyar Kerékpárosklubból, hogy beszéljenek a bringás aktivizmusról. Az is célunk, hogy újra kialakuljon az a fajta közösségi szemlélet, ami az elmúlt évtizedekben teljesen eltűnt a nagyvárosokból, így Budapestről is. Az olyan mikroközegek, amikben ismerjük a zöldségest, a tejest, a bringaszerelőt. Kis lépések egy élhetőbb világ felé.

 

Fotó

FejbőrtérképDivat - 2011 nyárFridge Fesztivál 2011Trash refreshPont Ott Parti - ArcokKalap és szaxiZSKF Gólyatábor CsopakSzépségkirálylány