• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Rostoványi Zsolt: A Corvinus egyben maradása az egész magyar felsőoktatás érdeke

Nem tudom – túl sokszor kénytelen mostanában így válaszolni Rostoványi Zsolt, a Corvinus rektora, amikor az egyetem jövőjéről kérdezik. Az elmúlt évben rendre felbukkantak a Corvinus feldarabolásáról szóló hírek. Rostoványi Zsolt rektor nem tartja indokoltnak a minisztérium terveit. Kizárólag egyben tudja elképzelni az egyetem jövőjét. •

Corvinus / oktatáspolitika / felsőoktatási törvény

2012.05.05.

írta/forrás
Szabó Kata

MOHA: Mi lehet az oka, hogy az elmúlt évben a minisztérium minden koncepciójában felmerül az egyetem feldarabolása? Kinek szúrják ennyire a szemét? Valóban egy baloldali szellemi műhely a Corvinus?

Rostoványi Zsolt: Nem tudom. Azt sem, hogy mi oka lenne bárkinek arra, hogy a Corvinus szúrja a szemét. A „baloldali szellemi műhely” finoman szólva csacsiság. Azért azt is szögezzük le, hivatalosan nem merült fel a Corvinus feldarabolása. Amikor mintegy egy évvel ezelőtt felröppent ez az elképzelés, utána illetékes helyről kategorikusan cáfolták, az akkori helyettes államtitkár egy hallgatói fórumon gondolatkísérletnek minősítette ezt az ötletet. A minisztériumi anyagban most is a pólusok szerepelnek csak…

MOHA: … és tudja valaki, a felsőoktatásban mit jelent ez a szó: pólus?

Rostoványi Zsolt: Az egyik legutóbbi egyeztetésen egy rektor kolléga mondta: nem is baj, hogy nincs pontosan definiálva, mert így mindenki úgy értelmezheti ahogy gondolja. Tény: a minisztérium által készített és a rektoroknak megküldött anyagból nem teljesen világos a pólus fogalma. Hoffmann Rózsa államtitkár asszony is azzal kezdte a rektorokkal folytatott egyeztetésen, hogy a médiában sok a félreértés a pólusokkal kapcsolatban, mert azok nem azonosak az integrációval. Aztán a helyettes államtitkár egy nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a pólus fejlődhet akár integrációvá.

MOHA: Bevallom, nem értem.

Rostoványi Zsolt: Én pedig értem, hogy nem érti. Induljunk ki abból, ami le van írva: a kormányzati koncepció fejlesztési pólusokról beszél, amelyek tartósan együttműködő intézmények közösségei, de hangsúlyozottan nem szervezeti egységek. Viszont a finanszírozás is pólusok mentén történik. Elvileg persze elképzelhető lenne, hogy egy szervezetileg egységes intézmény két különböző pólushoz tartozzon, de a gyakorlatban ez elég nehezen megvalósítható. Mindenestre mi a Corvinust csak egy pólus részeként tudjuk elképzelni

MOHA: Pedig az eddigi nyilatkozatokból és minisztériumi anyagokból az olvasható ki, hogy a Corvinust két pólushoz kapcsolnák. Az egyetem élelmiszer-tudományi, kertészettudományi és tájépítészeti kara a közép-magyarországi agrárpólushoz, a gazdálkodástudományi, társadalomtudományi és a közgazdaságtudományi pedig a közép-magyarországi műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólushoz tartozna.

Rostoványi Zsolt: Valóban, a helyettes államtitkár úr korábban említett nyilatkozata szerint „a három agrárkar rendszerbeli helye megkérdőjelezhető”. Ezt én azért tudom nehezen értelmezni, mert akkor egy vidéki, 10-11 karral rendelkező egyetemmel mi a helyzet!? Miféle „rendszerben” gondolkodunk? Ráadásul úgy folytatja a gondolatot, hogy „létre kellene hozni egy erős agráregyetemet, ez érinti a Corvinus Egyetem jelenlegi karait”, s érinti a „Közgáz”, vagyis a három pesti kar jövőbeli helyzetét is. Elég alaposan átgondoltuk ezeknek a kifejezéseknek a súlyát és a jelentését, és ez már kicsit abba az irányba mutat, miszerint a Corvinus egyetem nem maradna egyben. Szakmailag ezt egyáltalán nem tartjuk indokoltnak. Nem tudjuk, hogy mi van a háttérben, ha van egyáltalán valami.

MOHA: EU-s pályázati pénzek és nemzetközi együttműködések nem forognak veszélyben önmagában attól, hogy kialakulnak a pólusok?

Rostoványi Zsolt: Az EU-s pályázatok meghatározó szerepet töltenek be a felsőoktatás finanszírozásában, nagy botorság lenne egy olyan rendszert létrehozni, ami éppen egy külföldi pályázati rendszer sikerességét veszélyezteti. Az viszont, ha a Corvinus nem maradna egyben, az egyetem minden eddig elért eredményét veszélyeztetné, beleértve a nemzetközi együttműködéseket vagy a nemzetközi szervezetekben viselt tagságot is

MOHA: És milyen hatással lesznek ezek a pólusok a finanszírozás rendszerére?

Rostoványi Zsolt: A jelenlegi koncepcióban egy hárompilléres finanszírozási rendszer szerepel, amelyben a képzés 60 százalékot, a fejlesztés 30-at, a kiválóság pedig 10 százalékot nyom a latban. Ha abban gondolkodom, hogy a pólus nem egyenlő az integrációval, és a finanszírozás pólusonként történik, nem tudom hogyan fogják elosztani a különböző intézmények között a pénzt. Valószínű, hogy lesz egy testület, amely leosztja az összegeket. Az intézmények aszerint kapnak majd több vagy kevesebb pénzt, hogy a fejlesztéspolitikai céljaik mennyire esnek egybe a kormányzati fejlesztéspolitikai elképzelésekkel. A kiválóság esetében három különböző kategóriát állapítottak meg: kiemelt egyetem, kutatóegyetem és alkalmazott kutatások főiskolája. Azok, akik a kutatóegyetemi címet elnyerik, több pénzt kapnak. Érdekes, hogy a tervezet előre megmondja, hogy melyik intézmény melyik kategóriába kerülhet, eszerint a Corvinus nem alkalmas arra, hogy kutatóegyetem legyen. Nehezményeztem az államtitkárságon, hogy ezt a megállapítást 2009-es, ráadásul nem teljesen pontos tényadatokra alapozzák. Azóta látványosan fejlődtünk ezen a téren.

MOHA: Lehet tudni egyébként, hogy a rendszer átalakítását és a „párhuzamosságok kiszűrését” milyen és mikori adatokra alapozzák?

Rostoványi Zsolt: Erről sem tudunk semmit, ez az koncepció úgy készült, hogy elkészítette az államtitkárság. Múlt héten ismertük meg, amikor hivatalosan elküldték, de hogy milyen adatok alapján dolgoztak, azt most sem tudom. Most kérik az adatszolgáltatást, megküldték azt a rengeteg táblázatot, amelyeket meg kell töltenie az összes felsőoktatási intézménynek az elmúlt évek adataival.

MOHA: Vagyis utólag kérik be azokat az adatokat, amelyre egy átalakítást alapozni lehet?

Rostoványi Zsolt: Mondjuk úgy, párhuzamosan. Kis Norbert helyettes államtitkár úr egy hónapja kezdte el az intézmények végiglátogatását. Ő azt mondta, hogy ezzel párhuzamosan folyik a munka az államtitkárságon a felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányainak meghatározására. Most már nagy vonalakban tudjuk, hogy mi az államtitkárság elképzelése, és jövő héttől megindul az egyeztetés. Eközben a Magyar Rektori Konferencia is kialakítja az egységes álláspontját, és azt gondoljuk, hogy a koncepció az észrevételeink alapján még alakulni fog. Várhatóan május vége felé kerül majd a kormány elé.

MOHA: A rektorok egységesen tudnak fellépni ebben a helyzetben? Nem szül ellentéteket, hogy a tervezet kimondatlanul is arra felé mutat, hogy egyes intézmények beolvadhatnak majd más egyetemekbe?

Rostoványi Zsolt: Abban a tekintetben egyetértés van, hogy a felsőoktatás rászorul a reformra. A célkitűzések, mint a minőség irányába történő elmozdulás, vagy a párhuzamosságok kiszűrése általában véve támogathatóak. Ami a pólusokat illeti, ez sérthet érdekeket, és magában a rendező elvben, vagy az egységek összetételében is lehetnek viták. Az összes intézmény közül csak mi vagyunk azok, akik két pólushoz tartoznánk, és jeleztük, hogy ezt szakmailag nem tartjuk elfogadhatónak. Mi már jó ideje egyeztetünk azokkal a környező budapesti nagy egyetemekkel, amelyek valamilyen módon partnereink lehetnek. Gondolom, hogy vidéken hasonló a helyzet.

MOHA: A kormányzat a munkaerőpiac igényei szerint szeretné átalakítani a felsőoktatást, az idei keretszámok már ennek a jegyében születtek. A Corvinus mindössze 75 állami ösztöndíjas helyet kapott a gazdasági képzésben. Valóban ekkora túlképzés van gazdasági területen?

Rostoványi Zsolt: Nincs, én ezt nem is tartom egy reális érvnek. Közgazdászokra nagyon nagy szüksége van az országnak. Eleve a munkaerő-piaci igényeket nehéz pontosan definiálni. Mi alapján tudjuk ezt lemérni? Ha most valamilyen képzés keretszámait megváltoztatjuk, ennek a hatása négy vagy öt év múlva lesz érzékelhető. Azt pedig, hogy öt év múlva milyen lesz a munkaerőpiac, ebben a pillanatban senki nem tudja megmondani. Ezzel együtt a múlt héten hozták nyilvánosságra a végleges jelentkezési adatokat, és igen örvendetes módon az következett be, amire számítottunk: a karok országos listáján második helyen a Corvinus gazdálkodástudományi kara szerepel. Éppen az a kar, amelyik leginkább érintett volt a keretszám-csökkentésben. Ez tehát egyáltalán nem riasztotta el a hallgatókat. Ez annak a visszaigazolása, hogy ez egy piacképes diploma, a hallgatónak akkor is megéri, ha fizetnie kell érte. Még egy bizonyíték erre: amikor köztudottá váltak ezek az alacsony keretszámok a gazdaságtudományi képzési területen, már meg is keresett minket néhány vállalat azzal, hogy fölajánlanak ösztöndíjakat, egyéb támogatási formákat a hallgatók számára. Próbáljuk őket bevonni a finanszírozásba, speciális képzési kurzusokat hirdetünk meg az ő igényeik szerint.

MOHA: Csakhogy azok, akik a Corvinus egyetemre felvételizek, lehet, hogy később nem azt kapják majd a pénzükért, amire számítottak.

Rostoványi Zsolt: A közigazgatás-tudományi karunk január elsejétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez került ugyan, de azok a hallgatók, akik megkezdték a tanulmányaikat, ugyanazon feltételek mellett fejezik be az egyetemet, ugyan azok a tanárok ugyanazt tanítják nekik, maximum egy másik intézmény állítja ki a diplomát. Mi meg vagyunk arról győződve, hogy 10 év múlva is Budapesti Corvinus Egyetem lesz a nevünk. Meggyőződésem, hogy az a hallgató, aki most jelentkezik ide, három év múlva is ugyan-azt a diplomát fogja kapni.

MOHA: Annak fényében, hogy önöknél mindig viszonylag magas volt az önköltséges hallgatók száma, nem merült föl a magánegyetemmé válás, esetleg piaci szereplők bevonásával?

Rostoványi Zsolt: Kormányzati körök részéről is fölmerült ez az elképzelés, nyilván mi is gondolkozunk erről. Többen is elmondták a felsőoktatási kormányzatból hogy az államnak kevés a pénze mint fenntartónak, és jövőre, meg azután sem lesz több. Minden intézmény azon munkálkodik, hogy hogyan tud alternatív finanszírozási forrásokra szert tenni. Mivel a Corvinusnak elég kiterjedt kapcsolatrendszere van, már hónapokkal ezelőtt felmerült, hogy több pilléressé kellene tenni a finanszírozást. Az egyetem már évek óta nagyjából 50-50%-ban épít az állami finanszírozásra és a saját bevételekre. Persze ezek nem pontos arányok, a saját bevételek között szerepelnek a pályázati összegek is. Azt hogy az egész egyetem magánegyetemként működjön, nem tartom rövid távon reális lehetőségnek. Csak egyetlen egy tényező, amire gondolni kell, hogy az épületek nem az egyetem vagyonát képezik, az állam tulajdonai. Mihelyt magánegyetem lenne az intézmény, nem kevés bérleti díjat kellene fizetni az épületek használatáért. Azt gondolom, hogy nagyon alapos hatástanulmányok után lehet egyáltalán elkezdeni gondolkodni azon, hogy közép vagy hosszú távon elmozdulhatunk-e ebbe az irányba. Nyugaton vannak olyan konstrukciók, amelyek kombinálják a kettőt, mi is gondolkozunk ezeken a lehetőségeken. Rövid távon azon dolgozunk, hogy minél több külső pénzeszközt tudjunk bevonni, elsősorban a vállalatok vagy a külföldi hallgatók révén.

MOHA: Ha az önök számára kedvezőtlen kormányzati elképzelés valósul meg, hogyan tudnak majd még nyomást gyakorolni a döntéshozókra?

Rostoványi Zsolt: Mi senkire nem kívánunk nyomást gyakorolni. Csak érvelünk. Azzal, hogy a Corvinus, az ország egyik vezető egyeteme ettől a hat kar együttműködésétől az, ami. Egyben maradása az egész magyar felsőoktatás érdeke. És nem látunk semmilyen racionális ellenérvet arra, hogy ez a jövőben ne így legyen.

Az interjú a Vasárnapi Hírek múlt heti számában jelent meg.

Fotó

Tanár lett TanzániábanELTE-ÁJK Gólyatábor 2011 GyöngyösKülker Gólyatábor 2011. BalatonlelleRomani Deisgn divatbemutató Szépművészeti MúzeumAntwoord a Sound legbetegebb koncertjeFridge Fesztivál 2011VOLT fesztivál egy pop9 szemévelAz új szépségideál az androgün