• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Tandíj miatt a hallgatók 25%-a feladná a továbbtanulási terveit

Tudtunkkal az oktatási tárca semmiféle hatástanulmányt nem készített arra vonatkozóan, milyen következményei lesznek a keretszámok drasztikus lecsökkentésének, vagy annak, ha egyes szakokon tandíjat vezetnek be. Így azt sem lehet kiszámítani, hogyan reagálnak majd a diákok, kifizetik-e a tandíjat, külföldre mennek-e vagy feladják továbbtanulási terveiket. Az ELTE Média tanszékének kutatása ezekre a kérdésekre keresi a választ. •

tandíj / master / kutatás / esélyegyenlőség / külföldi tanulás / OKJ / felsőoktatás

2012.02.17.

írta/forrás
Juhász Ágnes Saffer Zsuzsanna

Az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszén készült kutatás (kutatásvezető: Pellandini-Simányi Léna) 280 BA képzésben részt vevő egyetemista bevonásával azt vizsgálta, hogy a tandíj bevezetése hogyan befolyásolná a továbbtanulási preferenciákat. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a diákok a tandíj ellenére is kitartanának-e eredeti terveik mellett, vagy az anyagi tényezőket mérlegelve más alternatívákat választanak (OKJ-s képzés, külföld, stb.) Kérdőíves felmérésünk résztvevőit a Budapesti Corvinus Egyetem, illetve az ELTE BTK hallgatói közül választottuk ki, kényelmi mintavétellel. A felmérésre 2011 októberében került sor, amikor a tandíjról és a keretszámokról még nem álltak rendelkezésre pontos adatok.

A megkérdezettek többsége (67 %) a megkérdezés időpontjában úgy tervezte, hogy kizárólag állami képzésre jelentkezik, míg 33 %-a jelezte, hogy hajlandó lenne fizetni a diploma megszerzéséért. A kutatás során megkérdeztük, hogy mennyi lenne a maximális összeg, amelyet képesek és hajlandóak lennének a továbbtanulásért kifizetni. Az eredményeket az alábbi grafikon mutatja:

Mennyit fizetnél a képzésért?

*500 ezer Ft vagy afölött

A tandíj jelenlegi összege a diákok 25 %-át tántorítaná el a továbbtanulástól. Ezt némileg enyhítheti a diákhitel bővítése: a megkérdezettek 17 %-a válaszolta, hogy diákhitelből finanszírozná tanulmányait.

Anyu majd kifizeti

A másik sarkalatos pont, hogy vajon miből fedeznék a hallgatók a megnövekedett költségeket. Az eredmények szerint az első helyen az egyetem melletti munkavállalás áll, ezt pedig a családi segítség igénybevétele követi. Azok, akiket szüleik támogatnának – nem meglepő módon –, többet lennének hajlandók a továbbtanulásra költeni : 11%-uk mondott fél millió feletti összeget, 29%-uk pedig 200 ezer forintnál többet is fizetne. Ugyanez a szülői támogatást nem élvezők esetében mindössze 2% illetve 18%. Azaz összesen 20 százalék lenne hajlandó 200 ezer vagy afölötti pénzt fizetni fél évente bérből és fizetésből tanulmányokra.

Az eredmények szerint, nem meglepő módon, elsősorban a jómódú szülők gyerekei és a jelenleg is költségtérítéses formában tanulók fizetnének tandíjat. Ez a várakozásoknak megfelelően arra utal, hogy az anyagi háttér nagyban meghatározza, hogy az egyes diákok mennyit tudnak áldozni továbbtanulásukra, ami azt is jelenti, hogy az új felsőoktatási törvény is inkább az egyenlőtlenségek fenntartása irányába mozdítja az iskolarendszert.

B terv

További fontos kérdés, hogy amennyiben a magas tandíjak eltántorítanák a hallgatókat eredeti terveiktől, vajon mihez kezdenének helyette. A válaszadók egyharmada más olcsóbb képzés után nézne, 30 százalékuk az OKJ-t választaná, másik 33 százalék pedig lelépne és külföldön fejezné be a tanulmányait.

Fokozódó verseny

Az új felsőoktatási törvény minden bizonnyal nagyobb versenyhez fog vezetni az egyetemek közt a hallgatókért. Így egyre fontosabb lesz, milyen elvárásoknak kell megfelelniük az egyetemeknek, mik a hallgatók fő motivációi? A megkérdezettek többsége (53 %) azért tanul tovább MA képzésen, mivel úgy gondolja, hogy mesterdiploma nélkül kisebb eséllyel tudna jól elhelyezkedni a munkaerőpiacon. 28 % azok aránya, akiket adott tudományterület, szakma iránti mély érdeklődés és elhivatottság vezérel. A legkisebb azok aránya (19 %), akik pusztán a jó kereseti lehetőségek vezérlenek a választásban.
Érdekes azonban e motivációk egyetemek szerinti eloszlása: kutatásunk igazolni látszik azt a közismert egyetemi sztereotípiát, miszerint a Corvinusosok jóval racionálisabbak, mint a bölcsészek. Jóllehet a legfőbb motiváció egyetemtől függetlenül azonos volt, azonban a bölcsész válaszadók csupán 12 %-a tanul tovább a diploma által biztosított megélhetés reményében, míg a Corvinusos résztvevők körében ez az arány kétszer akkora (24%).

Fotó

Career power bitchKülker Gólyatábor 2011. BalatonlelleTanár lett TanzániábanELTE-ÁJK Gólyatábor 2011 GyöngyösPaintballDIY - Így készült a 3D MOHA logóFacebookFejbőrtérkép