• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Golden age of cheap and chic

Büszkén posztoljuk a turkálóban lőtt bőrdzsekit és a bolhapiacon szerzett éjjeliszekrényt, nyaralás alatt a couchsurfre szavazunk, biciklivel közlekedünk és belvárosi termelői piacokon szerezzük be a heti zöldségadagot. Egyszerű költségcsökkentés vagy generációs életstílus az olcsóság pátosza? •

Fenntartható élet / MOHA magazin 2013 nyár / bicikli / öko / y-generáció / CouchSurfing

2013.07.08.

írta/forrás
Frankó Luca

 A nagyi pulcsija

A takarékos megoldások divatja részben a gazdasági válságra vezethető vissza, a recesszió nem csak a cégeket, de a családokat is mértékletességre intette. Közelebbről szemügyre véve azonban hamar kiderül, hogy a költségcsökkentő megoldások hátterében nem csupán a spórolás áll. Pár évvel ezelőtt még néhány elvetemült punkon kívül senki nem büszkélkedett azzal, hogy a lomtalanításon sikerült egy alig szakadt Sex Pistols pulcsit beújítani. Ma már inkább sikknek számít az ilyesmi. Egy valamire való street fashion szettben minimum 1-2 vintage, örökölt, talált vagy turkált darabnak szerepelnie kell, pedig az alanyok többsége megengedhetné magának, hogy ne másodkézből öltözködjön. 

Elvből nem fizetünk az alvásért 

De a couchsurf sem a spórolásról szól, noha nevetségesen olcsón lehet utazgatni, ha nem kell a szállásért fizetni. A kanapén alvás mégis sokkal inkább szemléletről, ha úgy tetszik, életstílusról árulkodik, többet mond el az illető személyiségéről, mint a pénztárcája vastagságáról. A couchsurf-hívek szerint a helybeliek vendégeként sokkal autentikusabb élményeket szerezhetünk, mint egy nemzetközi szállodalánc svédasztalos reggelijénél üldögélve vagy egy közepesen rossz útikönyvvel a kezünkben bolyongva. 

A biciklit nem kell magyarázni

A budapesti biciklisbumm is a válság éveiben robbant, sokan kényszerből pattantak át a buszról a nyeregbe nagyjából három évvel ezelőtt. A kezdetben muszájmegoldásból azonban sikertörténet lett. A Kerékpáros Klub adatai szerint tavaly már 80 ezer új bringást regisztráltak Budapesten, mely kb. 50%-os növekedést jelent 12 hónap alatt. A többség ráadásul már nem a magas bérlet- vagy benzinárak miatt teker reggelente iskolába vagy a munkába, hanem mert rájött, ez számára a legegyszerűbb és legkényelmesebb megoldás. 

A kultúrzöldséges

Egy valamirevaló nagyvárosi biciklis persze akkor igazán 21. századi, ha vasárnaponként a piacra is elgurul, és cuki virágos kosarát vagy a csomagtartóra pattintható designer oldaltáskáját termelőktől vásárolt bioáruval pakolja meg, hogy aztán magának főzzön másnapra ebédet. Ez az egyre jellemzőbb életkép is többnek tűnik egyszerű költségcsökkentésnél, hisz a zöldségeshez már nem feltétlenül csak paradicsomért járunk, hanem közösségi élményért, sőt néha kultúráért is. A budapesti Klauzál téren található Lumen Zöldség és Közösségi Szolgáltató nappal zöldséges, zárás után pedig kulturális befogadóhely és kiállítótér. Három csapat üzemelteti a helyet, avat be Gottfried Juli, aki a nővérével együtt a közösségi programok felelőse. Az Uliczki család viszi a klasszikus zöldséges szekciót, egy harmadik társaság pedig az arculatért és a belsőépítészeti megoldásokért felel. „A Lumen egy kivételes hely. Nálunk lehet beszélgetni, kortárs művészettel találkozni, közösségi programokat megvalósítani, kóstolóra járni, receptet cserélni vagy főzési tippeket kérni!” – fejti ki Juli a hely egyre növekvő népszerűségének titkát. 

Y, avagy zöldgeneráció 

Cheap & chic megoldásra találunk tehát példát bőven, melyek sorolása hallatán nagyanyáink valószínűleg hangosan felnevetnének. Túl sok újdonság ugyanis nincs a piacra járásban vagy a ruhák családon belüli továbböröklődésében. Egy csavar azért mégis van a történetben. Az 50-60 évvel ezelőtti viszonyokhoz képest ma minden médium túlfogyasztásra és az azonnali megoldások választására kapacitál minket, ahol nem is feltétlenül a tartalom a lényeg, hanem a brand és az általa nyert identitás. Ebben a közegben kell visszatalálnunk a gyökerekhez, azokhoz a hosszú távon fenntartható, „olcsó” és okos megoldásokhoz, melyek nagyszüleink korában, más választás híján, evidenciának számítottak. Az Y generáció tagjait divatos lustának, nemtörődömnek vagy egoistának címkézni. Ennek homlokegyenest ellentmond, hogy az említett régi-új ökotrendek vírusszerűen terjednek ebben a korosztályban, melyben jelentős szerepe van a környezetbarát termékek egyre jobb és generációspecifikusabb marketingjének is. „A zöldéletmódra való nyitottság, ha lehet ezt mondani, szerencsésen összetalálkozott az elmúlt évek gazdasági nehézségeivel, ami különösen sújtotta a fiatalokat. A munkanélküliség, az önálló élet, az önálló egzisztencia kialakításának nehézségei a gyakorlatban is elősegítették a költségcsökkentő, ám sokszor környezetbarát megoldások fókuszba kerülését” mondja Ságvári Bence szociológus. A legtöbb kutatási eredmény szerint a mai tizen- és huszonévesek egyre nagyobb hányada figyel arra, hogy vegyszermentes tisztító-, illetve szépségápolási szereket használjon, vagy hogy szelektíven gyűjtse, esetleg újrahasznosítsa a hulladékot. Az ésszerűség és a minőség kezd szép lassan fontosabbá válni, mint az azonnali beszerezhetőség. „Ezt a korosztályt a legegyszerűbb meggyőzni arról, hogy nem érdemes 1000 km-ről ásványvizet vagy 3000 km-ről paradicsomot vásárolni, hiszek őket még nem a rossz szokásoktól kell megszabadítani, hanem a jóra rávezetni” teszi hozzá a szakértő. Természetesen azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy az átalakulóban lévő fogyasztási szokások hosszú távon hogyan alakulnak, a jelen tendenciái mindenesetre biztatóak. Ahogy Ságvári Bence fogalmaz, „már létezik az a kritikus tömeg, amely elérheti, hogy a környezettudatos fogyasztási attitűd össztársadalmi szinten is megjelenjen”. 

Fotó

Romani Divatbemutató szeptember 21.Fridge Fesztivál 2011Career power bitchPont Ott Parti - ArcokBelépőTrash refreshBetyárdűlőZSKF Gólyatábor Csopak