• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


A bűvészet nem versenysport – interjú Hajnóczy Soma bűvészvilágbajnokkal

Legtöbbünk kapcsolata a Soma által űzött szakmával valószínűleg 10 éves korunk körül a bűvészdoboz szintjén csúcsosodott. Nála viszont ez jóval túllépte a hobbiszintet, hivatás és karrier lett belőle. Egy ritka elszánt fiatalemberrel beszélgettünk, aki képes elhitetni velünk, hogy csoda és illúzió között szinte nincs határ. •

interjú / bűvész / Hajnóczy Soma

2011.12.16.

írta/forrás
Brazdilik Zsuzsa

Moha: Amerikától Ázsiáig szinte minden rangos színpadot megjártál már, arról nem is beszélve, hogy Pekingben világbajnok lettél 2009-ben. Milyen célokat tűz ki maga elé ezek után egy fiatal bűvész?

Hajnóczy Soma: A bűvészet színpadi műfaj, mi nem sportolók vagyunk, nekünk nem a világbajnokság a minden. A bűvészeknek az kell legyen a célja, hogy az embereket szórakoztassák, meglepjék, megnevettessék. A világbajnokság arra volt jó, hogy világszinten névre tegyek szert, ezek után a határ a csillagos ég. Élvezni akarom az életet és minél több embert meg szeretnék nevettetni, meg akarok lepni.

Moha: Min múlik egy világbajnoki műsor sikere? Milyen arányban érvényesül például a kézügyesség, kreativitás, humor, modern technológia vagy akár a zene?

Hajnóczy Soma: Kikerülhetetlen, hogy valami egészen újat mutass mind a laikus közönségnek, mind a szakmának. A nehézség abban van, hogy minden alkalommal, amikor egy bűvész kitalál egy trükköt, ahhoz fel kell találnia a kellékeket is. Ez olyan, mintha a zongorista minden zongoraszonátához fel kéne találja újra a zongorát. A másik, amit megemlítenék, hogy én zenészcsaládból való vagyok. A zene átjárja az életemet és a bűvészetemet is. Én is zenéltem, évekig zongoráztam, gitároztam, doboltam, énekeltem. A műsoromban a zenét én vágtam össze, a felét én is komponáltam, én írtam meg az egész telefonos meg a pénzes blokkhoz a zenét, és fontos volt, hogy érezzem, hogy eggyé tudjak válni a dallammal a színpadon. A harmadik dolog, ami nagyon fontos a kreativitás és a zene mellett az, hogy borzasztó kitartó legyél, és hogy higgyél magadban. Mikor például nyáron a haverokkal lementünk Balatonföldvárra egy hétig bulizni, én vittem két nagy bőröndben az egész műsoromat és mindennap két órán keresztül gyakoroltam. Nagyon komoly kompromisszumokat kell kötni. Nagyon nagy a tét. A bűvészetben háromévente van világbajnokság. Előttem ezt a díjat 22-en kapták meg, én vagyok a 23. szerencsés.

fotó: Rajna Tamás, TEDxYouth@Budapest

Moha: Meg akarod védeni ezt a címet a következő vb-n?

Hajnóczy Soma: Nem. Ahogy már mondtam, mi nem sportolók vagyunk. Én nem akarom újrafutni ezeket a köröket. Ezen a műsoron nyolc évet dolgoztam. Nem volt időm, hogy összerittyentsek még egy ilyen műsort. Ez arra volt jó, hogy továbblépjek, és a színpadi szórakoztatást meg a nevemet egy új szintre emeljem. Persze ott leszek a világbajnokságon, valószínűleg fellépőként, és támogatni fogom az új versenyzőket.

Moha: Hogy fér össze a közgazdászvégzettség a főállású bűvészkedéssel?

Hajnóczy Soma: Teljesen! Én nagyon hálás vagyok azért, hogy egyetemre jártam. Részben a kapcsolati tőke miatt, és csúnyán fogalmazva a kapcsolati tőke alatt a barátokra is gondolok. Egy nagyon-nagyon tartós baráti kör csiszolódott össze, a mai napig folyamatos kapcsolatban vagyunk. De emellett szakmailag is sokat adott az egyetem ahhoz, hogy megértsem, hogyan működik a világ, hogyan működik egy gazdaság. Saját kft.-m van, számláznom kell, van könyvelőm, évi mérlegem és eredménykimutatásom, és ezeket nem tudnám hova tenni, ha nem tanultam volna erről.

Moha: Visszakanyarodva a bűvészkedéshez, tudjuk, hogy szentségtörés a bűvészt a trükk megoldásáról faggatni. Te mennyire veszed halálkomolyan ezt a fajta titoktartást? Vannak a környezetedben „beavatottak”?

Hajnóczy Soma: Én megosztom most veled a bűvészet egyik legnagyobb titkát, hogy az emberek mért nem jönnek rá a trükkök megoldására. Egész egyszerűen azért nem, mert a megoldás túl egyszerű. Én tudom a megoldást, nekem nem új, tehát engem baromira nem érdekel, hogy még egy ember tudja vagy nem. Ha viszont adok egy logikus magyarázatot, akkor benned lerombolom az illúziót, és igazából sokkal kiábrándultabb leszel, mint azelőtt. De a húgom például nagyon sok trükk megoldását tudja, a családom sokat tud. Rajtuk is gyakoroltam, és az idegeikre mentem sokszor szerintem. „Anyu, így jobb vagy így jobb? – Fiam, most mutattad meg ugyanazt a dolgot kétszer, ne idegesíts!”

Moha: A hétköznapokban folyamatosan készenlétben vagy? Bárhol bármikor tudsz imprózni egy trükköt?

Hajnóczy Soma: Mint a Batman, tudod. A kis utility belten ott vannak a büvésztrükkök. Kártya mindig van nálam. Azt mondják, hogy a bűvész hangszere a csomag kártya. Én egy csomag kártyával órákat tudok bűvészkedni, hogyha kell. De ha nincs is nálam, akkor is tudok sok mindent csinálni. Egy bűvésznek mindig bűvésznek, mindig kedvesnek, szórakoztatónak kell lennie.

Moha: Hogyan viszonyultok egymáshoz a bűvészkollégákkal? Van a „szakmán belül” rivalizálás, koppintás?

Hajnóczy Soma: Rivalizálás mindig van. Ha nem lenne, verseny sem lenne, és én nem lehetnék világbajnok. De a bűvészek alapvetően támogatják egymást. Akikkel a vb-döntőben együtt voltunk, nem ellenségek, hanem egymást támogató haverok voltunk. Az emberek védik a saját szellemi produktumukat, én is védem a világbajnoki műsoromat. Vannak azért nagyon aranyos koppintások, nyilván én könnyű helyzetben vagyok a szakmában, az én műsoromat ismerik világszerte. Tehát ha engem lekoppintanak, akkor azt kiröhögik. Amit már más megcsinált, nyilván sokkal könnyebb megcsinálni, de azt gondolom, hogy ha az ember valamit le akar tenni az asztalra, ne koppintson!

Moha: Ha már szellemi produktumról beszélünk, tervezed ezt továbbadni a következő bűvészgenerációnak? Lehet-e egyáltalán tanítani ezt a műfajt?

Hajnóczy Soma: Persze. A bűvészkedést nem nagyon lehet szakkörben tanulni, fontos, hogy egy mester foglalkozzon veled és lefektesse a bűvészet alapjait. Ezek után kell megtaláld a saját stílusod, előadásmódod, saját poénjaid. Tanítok egyébként, világszerte szemináriumokat tartok. Legutóbb Kínában volt szemináriumturném. Trükköket is tanítok, valamint a bűvészet és a zene kapcsolatáról beszélek, milyen zenét használjon a bűvész a színpadon, milyet ne, hol keresse, hogyan vágja, mihez milyen zene passzol. Ez egy nagyon komplex dolog, és azt gondolom, hogy ezt a témát elég jól látom. Egy könyv is tervbe van véve, valamint egy DVD-t szeretnék majd 2013-ban erről készíteni.

Moha: Hol varázsolod el a közönséget a közeljövőben?

Hajnóczy Soma: A december a céges rendezvények jegyében fog telni. Korábban az A38-on volt egy színházi előadásunk, nagyjából illúzió- és humorszínház, ezt most befagyasztottuk egy időre. Nagyon sokat szerepelek tv-műsorokban, külföldi gálaműsorokon, szemináriumokon, 2012-ben szeptemberben Kanadában lesz egy szemináriumturném. Ami most aktuális, és nagyon megmozgatott, az a TED. Itthon is volt egy TEDxYouth konferencia néhány hete a Corvin moziban, ahol én is tartottam egy beszédet. Az volt a címe, hogy Semmi sem lehetetlen, és 10 dolgot osztottam meg a közönséggel, amire engem a bűvészet megtanított. Teljesen új dolog volt számomra, most nem az volt a célom, hogy a közönség meglepődjön és nevessen, tapsoljon, hanem a dolognak üzenete volt, saját személyiségemből osztottam meg olyasmiket, amit ritkán szoktam. Ezen a vonalon is szeretnék elindulni, esetleg inspirációs beszédeket tartani a világbajnokság kapcsán. Én úgy látom, hogy annyi zseniális ember szaladgál az utcán, és nagyon sokan nem bontják ki azt, ami a fejükben van. Abban szeretnék segíteni az embereknek, hogy egy picit jobban higgyenek magukban és picit bátrabban tárják a világ elé ötleteiket, mert ezekből fantasztikus dolgok születhetnek és születnek is.
 

Fotó

Gazdag szülőt mindenkinekFejbőrtérképHarmadik típusú fesztiválnyárVizsgadivatERASMUSMANBetyárdűlőSzépségkirálylányEgy hely nem elég