• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Megint diskuráltunk egy kedélyeset a cigányok médiaképéről

A belváros közepén kerekasztal-beszélgetést rendeztek a Mathias Corvinus Collegium média szakirányos hallgatói A cigány út nem cigányút - A roma kultúra médiareprezentációja címmel. Ahogy a facebook-eseményben írják : „a kulturális sokszínűség, a sztereotípiák és az integráció összefüggéseit vitatják meg a vendégek”. •

cigány / Mathias Corvinus Collegium

2012.05.31.

írta/forrás
Király Franci

Az ember sokszor szkeptikusan indul el ilyen beszélgetésekre. A kellemes májusi délutánon elbiciklizni az Ankerbe, és ott egy jó fröccs mellett elfilozofálgatni a Mónika show hatásán olyan emberek életével kapcsolatban akiknek pár száz kilométerrel odébb nemhogy tévéjük nincs, de se áram, se víz nincs bevezetve az otthonukba valahogy mindig arra késztet, hogy kinevessem magunkat.

A meghívottak összetétele kissé egyoldalúra sikerült. Forgács Istvánon kívül nem volt más roma származású, és csak a média kibocsátói oldalán állók közül kerültek ki a beszélgetők. Az asztalnál ülők: Kerényi György a Rádió C alapítója, volt főszerkesztője, Szalóki Ági énekes, a Budapest Bár és a Besh-O-droM korábbi előadója, Dr. Aczél Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének igazgatója, Forgács István, "romaügyi szakértő", a debreceni református romakollégium tanácsadója és tanára, a híres/hírhedt Pesty Fekete Doboz Cigányút c. adásának főszereplője, Rényi Ádám, kommunikációs szakértő, az RTL Klub, a TV2 és a Viasat3 egykori kommunikációs vezetője és Laborczi Dóra MCC ösztöndíjas újságíró, aki jelenleg a bódvalenkei freskófaluról készít projektet, a moderátor pedig Munk Veronika, újságíró volt.

fotó: Orbán Attila, Mathias Corvinus Collegium

A magyar társadalomban messze a legelutasítottabb kisebbségi csoport a cigányság. Ha itthon valaki a médiában roma témával akar foglalkozni, annak kétségtelenül ott van a vállán az előítéletes társadalom súlya. Az, hogy a média hogyan hat, hat-e egyáltalán a cigányreprezentációra, vitatott kérdés. A bemelegítő körben egyből kiderült, hogy a beszélgetők is megosztottak a témában.

Szalóki Ági rendkívül komolyan kifejtette, hogy szerinte nagy hatással van a média, „hiszen a média nevelő, oktató, és szórakoztató tükör, ezért nem mindegy, hogy mit látunk benne.” Forgács István szerint viszont, ha holnaptól megszüntetnénk a tévét, újságokat, internetet, a cigányokkal kapcsolatos általános többségi vélekedés talán csak „grammokban mérhető módon változna”. Mint mondta, ma Magyarországon, főleg vidéken, az emberek cigányokról kialakított véleménye nem elsősorban a médiából táplálkozik. Nem azért, mert a sztereotípiák olyan erősen vannak beleégetve a társadalomba, „hanem, mert sajnos az előítéleteket sok esetben mi magunk igazoljuk vissza”.

Ki tud több verekedő romát mutatni?

A talkshowkban megjelenő romák képe sokáig foglalkoztatta a beszélgetőket. Először Forgács hozta a Mónika Show példáját. Az egyik, számára döbbenetes vágatlan felvételre utalt, amelyben egy cigány házaspár veszekedik (talán mindannyian ismerjük), majd elmondta, hogy a Mónika Show-ban látott, és megnevezett férfi utána a Hír TV-ben jelent meg egy műsorban, mert halálra verte 17 éves élettársát. Szerinte akár az első, akár a második esetben találkozik ezzel a személlyel a médián keresztül az átlagember, a cigányokkal kapcsolatos képe még inkább rögzül.
Rényi Ádám a „gonosz kereskedelmi televíziók képviselője” szerint nem arról van szó, a kereskedelmi médiumoknak romákkal kapcsolatos tevékenysége negatív lenne vagy pozitív. Csupán arról van szó, hogy a mérleg inkább a nézettség oldalára billen el, nem pedig a társadalmi integráció segítése felé. Abban igaza volt Kerényi Györgynek, hogy a talkshowkban „a magyarok ugyanolyan hülyén viselkednek, és többnyire magyarok szerepelnek benne. Az RTL Klubnak az etnicizáló hozzáállás miatt távol kéne tartania a romákat a műsortól?” - tette fel a kérdést.

Médiaördögűzés?

A bulvárról kicsit komolyabb vizekre evezve Munk Veronika ismertette a romák médiaképéről nemrég készült kutatást, amiben Bernáth Gábor és Messing Veronika vizsgálta öt hónapon keresztül a romák médiamegjelenését. Nem vizsgálták a szerkesztőségek és a közönség politikai beállítottságát, csak a tartalommal foglalkoztak. A lesújtó eredménnyel zárult kutatás szerint elsőként a bűnözés tematikája uralja a romák médiaképét (37%-ban), második a politika, illetve a kultúra. A „kultúra” azonban nem a bódvalenkei projekt és ahhoz hasonló programok kapcsán jelenik meg, hanem kétharmada a roma celebek életével kapcsolatos. Aczél Petra a kutatással kapcsolatban több kérdést is aggályosnak tartott, például azt, hogy a felmérés 2006-ban készült, amikor komoly bűnperek folytak romákkal kapcsolatban.

Természetesen ezekben a médiamegjelenésekben soha nem hangzik el, hogy az illetők romák. Ahhoz, hogy az emberek „kitalálják”, különböző kódok vannak, amiket Munk Veronika szerint a média akkor használ, ha nem akar nyíltan cigányozni. Forgács István viszont jogosan tette fel a kérdést: „Akkor hogyan lehetne ezeket a híreket látens kódok nélkül elmondani?”

A beszélgetés második felében a cigánysztárokról. A roma celebek kétezres években való megjelenése a szórakoztató műfajokban korábban nem volt jellemző. Azonban az ő viszonyuk saját cigányságukkal kapcsolatban ambivalens, hiszen bár nem titkolják a származásukat mégsem hangsúlyozottan cigányként szerepelnek. (Ellenpélda erre a nemrég „Ha nem lennék cigány, nem lennék sikeres” címmel Munk Veronika által készített Győzike interjú…) A beszélgetők abban egyetértettek, hogy több magaskultúrát közvetítő cigány művészt kéne a médiában megjelentetni. Ez természetesen nem roma probléma, hiszen a magaskultúrának származástól függetlenül nincs bérelt helye a televízióban.

A végére maradt a „botrányhős” Forgács István és filmje, aki először a hirszerzo.hu-n megjelent írásával, majd a Pesty Fekete Doboz Cigányút című adásával kavarta fel a romakérdés langymeleg állóvizét. A riportfilm a magyarországi cigányállapotokat mutatja be, Pesty Lászlótól megszokott, hatásvadász hang és képhatásokban bővelkedő stílusba és azóta is éli hangos utóéletét. Forgács István arra reagálva, hogy miért nincsenek szociológusok vagy szakértők a filmben elmondta: „a többségi társadalomnak elege van a rengeteg elméletből, mikor a valóság az, hogy megint elvitték a tyúkokat a hátsó kertből” . Szerinte a filmből sikerült diskurzusokat generálni, és a film nem erősítette tovább a sztereotípiákat . Elmondása szerint őt tucatjával keresik meg vadidegenek e-mailben azzal, hogy „mikor mehetünk el egy cigányközösségbe magával és nézhetünk meg olyan cigányokat akik változni akarnak?” (Ezeknél a mondatoknál az előttem ülő roma férfi többször a fejét rázta és méltatlankodni kezdett.) Forgács ebbe szeretné bevonni a médiát is, mert szerinte „a többségi társadalom nyitott arra hogy pozitívan csalódjon a cigányokban, de ehhez szükség van arra, hogy változni akaró és képes cigányemberekkel találkozzon.”

Aczél Petra a filmmel kapcsolatban feltette a kérdést Forgácsnak, hogy vajon nem volt e túl korai a film a romaügynek?
A közönség ezek után a filmről kezdett kérdezősködni, néhányan pedig elindultunk hazafele, azzal a jóleső érzéssel, hogy ismét jól megbeszéltünk egy olyan ügyet, amire valószínűleg az elkövetkező harminc év sem fog megoldást hozni.
 

Fotó

Gazdag szülőt mindenkinekSzépségkirálylányKalap és szaxiVizsgadivatFejbőrtérképRomani Divatbemutató szeptember 21.ELTE-ÁJK Gólyatábor 2011 GyöngyösZSKF Gólyatábor Csopak