• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Könyvajánló: WikiLeaks-akták – Julian Assange háborúja a titkosítás ellen

David Leigh és Luke Harding, az angol Guardian két díjnyertes újságírója nagy szerepet játszott a WikiLeaks botrányos kiszivárogtatásaiban. A nemi erőszak vádjával már több mint fél éve házi őrizetben élő, világpolitikát felforgató Julian Assange-ról és szervezetéről írt könyvüket nemrég jelentette meg a Geopen kiadó. •

wikileaks / könyv / kritika

2011.08.26.

írta/forrás
Halász Áron

„Internetes Messiás vagy kiberterrorista? Információs szabadságharcos vagy szexbűnök elkövetője? Ki az az ember, aki a történelem eddigi legnagyobb kiszivárogtatása mögött áll? Julian Assange egyike a legkülönösebb figuráknak, akikből valaha világszerte ismert celebritás lett. „Találmánya”, a WikiLeaks internetes leleplező oldal felbőszítette az Egyesült Államokat, a világ egyetlen szuperhatalmát, a brit királyi famíliát, és forradalmat csinált Észak-Afrikában. A vita a WikiLeaks és Assange szerepéről odáig fajult, hogy amerikai politikusok a meggyilkolására szólítottak fel” – így szól a Geopen új könyvének ajánlója és nem is túloz túl sokat.

Bár a WikiLeaksszel kapcsolatban – pozitív és negatív irányban egyaránt – könnyű túlzásokba esni, az biztos, hogy az utóbbi pár év meghatározó politikai erejévé nőtte ki magát a hackergyökerű szervezet. A 250 000 titkos amerikai diplomáciai dokumentum kiszivárogtatásának kezdete után viharos gyorsasággal nemi erőszak vádjával házi őrizetbe került Julian Assange ugyanis számítógépes kalózként kezdte. A Time magazin 2010-es év embere volt az a Mandox nevű ausztrál hacker, akit 21 évesen már bíróság elé állítottak, de akkor még megúszta tetteit egy pénzbüntetéssel. A ma már információs aktivizmus területén működő – magyarra fordítva annyit tesz: jószándékú hackertevékenység a kormányok és vállalatok bűneinek feltárásáért – emberekből 2006-ra WikiLeaksszé formálódott csapat egy kenyai üggyel indított. 2010-re viszont már világméretű hálózattá nőtték ki magukat, akiket a Mastercard és a Paypal próbált eltiltani az adományoktól. Kínzások, túlkapások bűneit hozták nyilvánosságra Irakból és Afganisztánból, de Oszama bin Laden halála is az ő dokumentumaikat igazolta a pakisztáni titkosszolgálat kétes szerepéről. Assange fejét követelik amerikai konzervatívok, hősként tisztelik az információszabadság hívei, ugyanakkor korábbi munkatársai közül sokan elfordultak tőle és OpenLeaks néven új szervezetet gründoltak, mely ígéreteik szerint nem manipulál az anyagokkal, hanem egyszerre közzétesznek mindent, amit kapnak.

A WikiLeaks természetesen nem működhetett volna a világ legnagyobb újságainak közreműködése nélkül. A The New York Times, a The Guardian, a Der Spiegel, az El País és még sokan mások működtek közre a Svédországba költözött szervezet anyagainak közlésében. Az információszabadság hívei vallják, hogy az újságírás fő célja a tényfeltárás, és a kormányok nem titkolózhatnak választóik előtt. Ha itthoni párhuzamot akarnánk hozni, felmerülhet a magyar WikiLeaksként emlegetett atlatszo.hu esete, mely az első cikke után rendőrségi házkutatást és kihallgatást kapott a nyakába. A könyv olyan műhelytitkokba enged betekintést, amit leginkább politikai krimikből, összeesküvés-elméletekből képzelhetünk el. Bár a Guardian íróitól elfogultságot várnánk, a durva a dologban az, hogy ez mind igaz.

A könyv mellé Magyarországhoz kapcsolódó eddigi iratokból külön füzetet csatolt a kiadó, a teljes WikiLeaks kiadvány ára 3990 forint.

Fotó

KendermajálisRomani Deisgn divatbemutató Szépművészeti MúzeumAz elegáns frissességDIY - Így készült a 3D MOHA logóVOLT fesztivál egy pop9 szemévelAz új szépségideál az androgünMenni vagy nemERASMUSMAN